

A Tihanyi Bencés Apátság felújítása és a Szent Kristóf Zarándokház korszerűsítése és bővítése egy közel ezer éve működő monasztikus központ kutatásalapú megújításának eredménye. A projekt célja az épített örökség megőrzése mellett a bencés közösség XXI. századi működésének, valamint az apátság kulturális és turisztikai szerepének hosszú távú biztosítása volt. A fejlesztést átfogó építéstörténeti, restaurátori, szerkezeti és faanyagvédelmi kutatások alapozták meg, amelyek során jelentős díszítőfestések, korabeli nyílászárók és értékes építészeti részletek kerültek feltárásra és helyreállításra. A tervezés és a kivitelezés a szerzetesek folyamatos jelenléte mellett, ütemezetten valósult meg. A kortárs beavatkozások érzékenyen illeszkednek a műemléki környezethez, lehetővé téve a szerzetesi élet mai igényeinek megfelelő működést. A megújult apátság egyszerre szolgálja az élő szerzetesi közösséget, a helyi társadalmat és a látogatókat.
A fejlesztés célja a közel ezeréves Tihanyi Bencés Apátság épületegyüttesének komplex műemléki rehabilitációja, amely egyidejűleg szolgálja a szerzetesi közösség mindennapi működését, a kulturális örökség megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését. A projekt keretében megújult a rendház és a templom épületállománya, korszerűsödtek a szerzetesi lakó- és közösségi terek, valamint létrejöttek a XXI. századi használati igényeket kiszolgáló funkciók. A fejlesztés része a Szent Kristóf Zarándokház korszerűsítése és továbbfejlesztése is, amely a vallási, kulturális és turisztikai látogatók fogadását szolgálja. A beruházás célja a történeti értékek hosszú távú fenntartása mellett az élő monasztikus központ működési feltételeinek biztosítása.
A Balaton-felvidék ikonikus pontján álló Tihanyi Bencés Apátság évszázadok óta meghatározza Tihany településképét. A fejlesztés a világörökségi várományos kultúrtáj és a helyi közösség kiemelkedő értékeinek megőrzését, valamint a térség kulturális és turisztikai vonzerejének erősítését szolgálja.
A fejlesztés a Tihanyi Bencés Apátság közel ezeréves építészeti örökségének megőrzését és kortárs használhatóságának biztosítását célozta. A tudományos kutatásokra és restaurátori feltárásokra épülő tervezés során megújultak a rendház és a templom terei, helyreálltak a műemléki értékek, miközben korszerű szerzetesi lakófunkciók, közösségi terek és látogatói szolgáltatások jöttek létre. A beavatkozások a történeti térstruktúra tiszteletben tartásával valósultak meg.
A projekt legnagyobb kihívása a műemléki értékek megőrzése melletti korszerűsítés volt. A kutatásokra és restaurátori feltárásokra épülő felújítás során helyreállították a tetőszerkezeteket és toronysisakokat, kezelték a nedvesedési problémákat, valamint megőrizték a feltárt díszítőfestéseket. A szerzetesi szobák új fürdőegységei a „ház a házban” elv szerint készültek, míg a korszerű gépészeti rendszereket rejtetten integrálták az épületbe.