Tihanyi Bencés Apátság felújítása és Szent Kristóf zarándokház bővítése

Az ingatlanfejlesztés célja és koncepciója

Építészeti, belsőépítészeti és városfejlesztési koncepció

Kivitelezés, különleges műszaki megoldások

A projekt legnagyobb kihívása a műemléki értékek megőrzése melletti korszerűsítés volt. A kutatásokra és restaurátori feltárásokra épülő felújítás során helyreállították a tetőszerkezeteket és toronysisakokat, kezelték a nedvesedési problémákat, valamint megőrizték a feltárt díszítőfestéseket. A szerzetesi szobák új fürdőegységei a „ház a házban” elv szerint készültek, míg a korszerű gépészeti rendszereket rejtetten integrálták az épületbe.

A fejlesztés finanszírozása és értékesítése, bérbeadása

Innovatív műszaki és környezettudatos megoldások

• Megújuló energiák hasznosításaA fejlesztés során a történeti környezethez érzékenyen illeszkedő, korszerű energetikai rendszer valósult meg, amelynek meghatározó elemei a levegő-víz hőszivattyúk. A rendszer jelentősen hozzájárul az épületegyüttes energiafelhasználásának csökkentéséhez, a fosszilis energiahordozóktól való részleges függetlenedéshez és a hosszú távon fenntartható üzemeltetéshez. A megoldás lehetővé tette a műemléki értékek és az épített örökség védelme mellett a korszerű, energiahatékony működés kialakítását.
• Passzív design megoldásokA projekt kiemelt célja az épületegyüttes energiahatékonyságának javítása volt a történeti értékek sérelme nélkül. Megújult a tetőszerkezet és a tetőrétegrend, javult a hőszigetelés, korszerűsödtek a nyílászárók, valamint megszűnt számos hőhidas és beázási probléma forrása. A meglévő épületállomány megőrzése önmagában is jelentős fenntarthatósági értéket képvisel.
• Hulladékenergia hasznosításaA projekt során kiemelt szerepet kapott az energiahatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése. A rendezvényterek és a lakóegységek hővisszanyerős szellőzőrendszereket kaptak, a konyhai légtechnikai rendszert pedig hőhasznosítással tervezték újra. Az épületek korábbi közös hőellátásának szétválasztásával megszűnt a jelentős hőveszteséget okozó hőtávvezeték-rendszer, amely számottevően javította az üzemeltetés energiahatékonyságát.
• Természetes fény és megvilágításA felújítás során elsődleges cél volt a történeti nyílászárók megőrzése és működésük javítása. Az épület eredeti térszerkezete és természetes megvilágítási rendszere változatlanul fennmaradt, így a belső terek továbbra is nagymértékben természetes fényre támaszkodnak, csökkentve a mesterséges világítás iránti igényt.
• Belső levegőminőségA projekt során megújultak az épületgépészeti rendszerek, korszerűsödött a szellőzés és javult a belső komfort. A falak nedvesedési problémáinak kezelése, a páraáteresztő anyagok alkalmazása, valamint a történeti szerkezetek légtechnikai szempontból is érzékeny felújítása egészségesebb belső környezetet eredményezett.
• AnyagfelhasználásA projekt alapelve az eredeti anyagok és szerkezetek lehető legnagyobb arányú megőrzése volt. Restaurálták a történeti nyílászárókat, kő- és faburkolatokat, padlókat, valamint egyedi asztalos szerkezeteket, köztük a Quadrum két barokk ablakát. Helyreállították a könyvtár eredeti padlóburkolatát is. A meglévő épületállomány, valamint az eredeti építőanyagok és szerkezeti elemek megőrzése és újrahasznosítása jelentősen csökkentette az új anyagfelhasználást és a környezeti terhelést.
• Akusztikai tulajdonságokA rendház tetőterében és lakófunkciójú területein az átalakítások során kiemelt figyelmet kapott az akusztikai komfort javítása. A korszerűsített válaszfalak és szerkezeti megoldások csökkentik a helyiségek közötti zajterhelést, miközben változatlanul hagyják az épület történeti karakterét.
• Aktív gépészeti elemekA korszerűsítés során hidraulikailag beszabályozott, többkörös fűtési-hűtési rendszer valósult meg változó fordulatszámú szivattyúkkal, megújuló energiát hasznosító hőszivattyúkkal és kondenzációs kazánokkal. A rendszer lehetővé teszi a különböző funkcionális egységek energiahatékony, szabályozott üzemeltetését.
• Épületfelügyeleti rendszerAz új gépészeti rendszerek kialakítása során hidraulikai beszabályozó szerelvényeket építettek be, a rendszereket próbaüzemnek vetették alá, valamint a végleges üzembe helyezést és beszabályozást gyártói szakemberek bevonásával tervezték.
• Belső gépészetA fejlesztés részeként teljes körű gépészeti korszerűsítés valósult meg. Megújultak a víz-, csatorna- és fűtési rendszerek, megjelent a hőszivattyús technológia, valamint falfűtési és falhűtési megoldások segítik az energiatakarékos üzemeltetést és a komfortos használatot. A korszerűsítés jelentősen javította a szerzetesi és vendégfunkciók életminőségi feltételeit.
• ElektromobilitásA fejlesztés támogatja az alternatív közlekedési módok használatát. A Szent Kristóf Zarándokház bővítéséhez kerékpártárolók létesültek, a projekt emellett a gyalogos látogatói útvonalak és kapcsolatainak fejlesztésével járult hozzá a fenntartható elérhetőséghez.
• ZöldfelületekA projekt során megújultak az apátsághoz kapcsolódó történeti kertterek, köztük a Quadrum, a Déli teraszkert és a rendház előtti tér. A kertrekonstrukciók során helyreállították a bencés kolostorkerti hagyományokhoz kapcsolódó növényállományt, megújították a levendula- és szőlősorokat, gyümölcsfákat telepítettek, valamint biodiverzitást támogató vadvirágos gyepeket és alacsony fenntartási igényű növényfelületeket alakítottak ki.
• Esővíz/szürkevíz kezeléseA projekt a víztakarékos belső vízhasználat mellett csapadékvíz-hasznosítási megoldásokat is alkalmaz. Az apátsági épületek tetőfelületeiről összegyűjtött csapadékvíz ciszternákban kerül tárolásra, majd a történeti kert- és zöldfelületek öntözését szolgálja. Az épületekben víztakarékos csaptelepek, korszerű szaniterberendezések és alacsony vízfogyasztású öblítőrendszerek kerültek kialakításra.
• HulladékkezelésA projekt alapelve az értékalapú megőrzés és újrahasználat volt. Az épület- és kertrekonstrukció során a meglévő kőburkolatok, téglák, támfalelemek és egyes építészeti szerkezetek tisztítást követően visszaépítésre kerültek, miközben a megőrizhető növényállomány és kerttörténeti értékek is fennmaradtak. A Rege udvar kovácsoltvas kapuja restaurálással újult meg. Az értékes elemek újrahasználata csökkentette az építési hulladék mennyiségét és az új anyagfelhasználást.

Hogyan szolgálja az ingatlanfejlesztés a szűkebb és tágabb környezetét, az életminőség javítását és a közösségi érdekeket

• Közterületi fejlesztésA fejlesztés célja a történeti épületegyüttes megőrzése és fenntartható működésének biztosítása volt. A beruházás részeként megújultak az apátsághoz kapcsolódó udvarok és parkolófelületek, javítva a látogatói élményt és a terület használhatóságát. A beavatkozások emelték az épületegyüttes környezeti minőségét, erősítették a településképet, és hozzájárultak a Balaton-felvidék kiemelt kulturális örökségének hosszú távú megőrzéséhez.
• Közösségi funkciókA fejlesztés a szerzetesi közösséget, a helyi lakosságot és a látogatókat egyaránt szolgálja. A megújult apátság kulturális, vallási és turisztikai központként működik, kiállításoknak, hangversenyeknek és közösségi programoknak ad otthont. A helyreállított Királyi lakosztály, a korszerűsített látogatói útvonalak és közösségi terek magasabb színvonalú élményt nyújtanak, míg a Szent Kristóf Zarándokház fejlesztése bővítette a fogadóképességet és erősítette Tihany turisztikai vonzerejét.

Egyéb adatok