

CITADELLA Budapest, Magyarország A Citadella a levert forradalom és szabadságharc mementója. Miután Magyarország 1848–49-es szabadságharcát a Habsburg és orosz erők leverték, a Habsburg hatalom erődöt emelt a Gellért-hegyen. Az 1856-ra elkészült Citadella ágyúi Budát és Pestet vették célba: az erőd így a városra szegezett fegyverré, a birodalmi hatalom és az elnyomás jelképévé vált. Átalakításunk ezt a jelentést fordítja a visszájára: hatástalanítja a fegyvert, és visszaadja a Citadellát Budapest polgárainak. Két határozott átvágás nyitja fel az egykor zárt erődöt, és kapcsolja össze újra a Gellért-hegy két oldalát. A helyreállított falakon belül a katonai erőd közparkká alakul, a nyugati rondellában pedig Magyarország szabadságküzdelmeit bemutató kiállítás kap helyet. A nagyméretű teliüvegszerkezetű aula megnyitja az erődöt a város felé. A történeti épületegyüttes több mint 90%-át megőrizzük. A város ellen emelt fegyver az ellentétévé válik: a Szabadság Bástyájává — nyitott parkká, kiállítássá és találkozóhellyé Budapest felett.
A Citadella a levert forradalom és szabadságharc mementója. Miután Magyarország 1848–49-es szabadságharcát a Habsburg és orosz erők leverték, a Habsburg hatalom erődöt emelt a Gellért-hegyen. Az 1856-ra elkészült Citadella ágyúi Budát és Pestet vették célba: az erőd így a városra szegezett fegyverré, a birodalmi hatalom és az elnyomás jelképévé vált. Átalakításunk ezt a jelentést fordítja a visszájára: hatástalanítja a fegyvert, és visszaadja a Citadellát Budapest polgárainak. Két határozott átvágás nyitja fel az egykor zárt erődöt, és kapcsolja össze újra a Gellért-hegy két oldalát. A helyreállított falakon belül a katonai erőd közparkká alakul, a nyugati rondellában pedig Magyarország szabadságküzdelmeit bemutató kiállítás kap helyet. A nagyméretű teliüvegszerkezetű aula megnyitja az erődöt a város felé. A történeti épületegyüttes több mint 90%-át megőrizzük. A város ellen emelt fegyver az ellentétévé válik: a Szabadság Bástyájává — nyitott parkká, kiállítássá és találkozóhellyé Budapest felett.
A Citadella a Gellért-hegy ormán állva minden oldalról zárja a hegyen való átjutást. A felújítással, az erődfalak átvágásával a a hegy két oldalát összekötjük, az épületet körülvevő park és az épületen belüli park egységés egészként élhet tovább.
Az átvágások az épület jelentéstartalmát fordítják meg, anélkül, hogy építészeti karakterét és építészettörténeti értékét aránytalanul megváltoztassák. Felnyitják a zárt strukturát, kifordítják azt: az épület, melynek eredeti funkciója mindenki erőszakos kizárása volt most mindenki szeretetteljes befogadása lett. Az átvágások formája a budapesti polgárok 1899-es, befejezetlen bontási igyekezetét idézi meg, a főbejárat felett ma is látható ‘V’ alakot — a victory, a győzelem jelét.
Az új épületrészek legérdekesebb és műszakilag legnagyobb kihívást jelentő része az üveg aula. A rondella kőfalának helyén álló szerkezet nem acélvázas függönyfal, hanem teherhordó üveg tartószerkezet. A teherhordó vázat1 000 mm széles és 12 328 mm magas, 120 mm vastag üveg lizénák és az azokat összekötő üveggerendák alkotják. Ezek a méretek a nemzetközi építési gyakorlatban is különlegesnek számítanak.