

“(...) Szimbolikus választás, hogy a Balatoni Főépítészség székhelyéül Káldy Ferenc 1938-as füredi benzinkútját jelölték ki, mert egy meglévő épület felhasználásával egy bátor válasz született arra, milyen is lehetne a mai korban az épített örökséggel való élő viszonyunk. Azért is, mert az épület eredeti pozíciójában és kialakításában csakúgy, mint új funkciójában is jól teljesíti, hogy figyelemfelkeltő legyen, színpadiasságával önmaga hirdetőtáblájaként álljon a 71-es út mentén. Másrészt a választott épület egy másik eredeti jellegére ráerősítve, de új értelmet adva neki azt is üzenheti, hogy az új Balatoni Főépítész transzparensen, mindenki számára ellenőrizhető módon működik. És végül, ami talán a legerősebb mozzanata a választásnak, hogy a házba dedikáltan csak ez a funkció költözött be, ezzel, kimondva-kimondatlanul, az egykori Balatonkörnyéki Regionális Terv szellemiségének is e szellemiségének is emléket állítottak, kiemelve az épített környezeteknek és a tájegység szintű gondolkodásnak a fontosságát." Részlet Gulyás Levente cikkéből.
Az épület rendeltetése, hogy helyet, otthont adjon balatoni főépítészi tisztség újraélesztése kapcsán létrejött feladatok és események számára. Az épületben található a Balatoni Főépítész, Fő Tájépítész és munkatársaik irodája, valamint egy kisebb és nagyobb előadó. Itt ülésezik a helyi tervtanács, illetve konferenciákat, előadásokat rendeznek. A helyi védelem alatt álló épületet Káldy Ferenc tervezte, 1939-1940 között épült. Korábban benzintöltő állomásként és üzletházként működött. A kor modernista karakterei máig egyértelműen, és meghatározóan megjelennek az épületen. Célunk az volt, hogy ezen jegyek megőrzése mellett az épület közösségi szerepének, kiemelten a környék alakításának társadalmi és nyilvános jellegének a leginkább megfelelő téri keretet biztosítsunk. Mindezeken túl az épület szimbolikus jelentőséggel bír. Szerepe meghatározó lehet az elmúlt években jelentős változásokon átesett Balaton és környezetének használatában. A témáról az Építészfórumon két cikkből álló sorozat jelent meg: Gulyás Levente, Kitéve a kirakatba – A Balatoni Főépítészség újraélesztése I-II.
Az épület és külső terek közötti kapcsolatok létrehozása és felerősítése a fejlesztés alapvető szempontja. Az új funkció transzparens működésével összhangban van az épület egykori homlokzata, így annak jegyeit erősítettük, állítottuk vissza.
Az új működésű, egy használót kiszolgáló épületben, a lépcsőhelyzetének és a kiszolgáló tereknek az újragondolásával egybefüggő tereket alakítottunk ki. A házat keresztülvágó lépcső helyett a hátsó fal mentén egykarú lépcsőt alakítottunk ki, ehhez kapcsolódik a minden szükséges zárt, kiszolgáló funkciót magába foglaló “doboz”. Az épület modernista összképét meghatározza az előtető íves vonalvezetése, mely ívek az átalakítás után a belső térben is visszaköszönnek.
A végett homlokzatok meghatározó portálablakai az eredeti karakterrel egyező, de korszerű, magas hőtechnikai és akusztikai minőségű, a műemléki felújítások során alkalmazott ablakszerkezetekkel készültek. A főhomlokzat meghatározó neon felirata komplex részletképzéssel, kábelek elrejtésével az eredeti tervek és a korabeli cégérek karakterével hirdeti az új funkciót.